Chapter ten

Sziasztok! 

Nem vagyok amnéziás, tudom, hogy írtam ma már részt, de mivel az egyik barátnőmnek nagyon-nagyon rossz napja van vidításként írom ezt a részt, hátha ettől jobb kedve lesz :) Szandi ne legyél szomorú <3

Jó olvasást xx

Chapter ten

* Annie Brown *

- Legyetek szívesek ne az én vendég ágyamon turbékoljatok. Amúgy Danielle nem lesz kiakadva? Vagy szakítottatok?-hangoztak száraz szavai.

- Harry, ne csináld ezt. 

- Megint mit ne csináljak? Mi nem tetszik most a hercegnőnek?-kérdezte enyhe szarkazmussal hangjában.

- Tudod mit?! Nem hiszem el, hogy így kell beszélned velem, amikor azt se tudod miért mondtam amit mondtam!-emeltem fel hangom.

- Nehogy már neked álljon feljebb!-mutogatott fenyegetően ujjával.

Ezúttal én nem válaszoltam neki, csak megvetőn néztem rá és bevonultam a fürdőbe. Lezuhanyoztam és az volt bennem, hogy a forró víz nem csak a külsőmet, hanem a lelkemet is megtisztítja. De nem, tévedtem... Amint kikászálódtam a kabinból, ugyanolyan nyomorultnak éreztem magam, mint előtte... Visszavettem a tegnapi ruhámat, mivel nem volt nálam más és kilibbentem az ajtón. 

A szobába már senki nem volt, csak Harry levetett göncei maradtak a padlón és a telefonja... Tudom, hogy nem szabadott volna, de a kisördög hangja erősebb volt, mint az angyalkáé, ezért megkukkantottam a telefont.

Ahogy feloldottam a telefont egyből egy dokumentum nyílott meg, ami valószínűleg a naplója volt. Ez állt benne;

"Kedves Naplóm!

Tegnap este nagy party volt Danieléknél és hát, kissé részeg volt mindenki... És itt volt Ő is. De nem úgy sültek el a dolgok, ahogy szerettem volna... Elküldött a fenébe. És ma... Megláttam őket Liam-el, egymást ölelgették..."

A szám is tátva maradt... Rólam írt! Nem gondolkodhattam ezen sokat, mert rám nyitott, amikor a telefonja a kezembe volt... Fenébe!

- Mi a f*szomat csinálsz a telefonommal?-kérdezte idegesen.

- Ö... Semmit, csak izé...-nyökögtem össze-vissza.

- Add ide!-nyújtotta a kezét-Megnézted?-kérdezte higgadtabban.

- Meg és szerintem...-folytattam volna, de közbe vágott.

- Tudom, akadjak le rólad, neked más kell.-mondta egy kínos mosoly közbe.

- Harry...-megint félbe szakított.

- Ne mondj semmit. Legalább a büszkeségemet hagyd meg.

- Kussolj már el!-mondtam határozottan, mire megszeppent- Na és most végig fogsz hallgatni és ide le fogsz ülni!-mutattam a magam melletti helyre.

- Jó...-hajtotta le fejét.

- Figyelj, nekem nem jön be más, oké? Nem azért küldtelek el, mert mérges vagyok rád, vagy utállak, vagy nem kellesz. Hanem mert rosszkor jöttél.-mosolyogtam kicsit megtörten.

- Értem... Akkor ez azt jelenti, hogy bejövök neked?-emelgette a szemöldökét.

- Harry!-nevettem el magam és a képébe nyomtam egy párnát.

- Szóval így játszunk?-kérdezte és visszadobta a párnát.

- Kabbe Styles!-mutattam be neki.

- Majd te!-kacsintott.

Csak megforgattam a szemem és kimentem a szobából. Még csak 9 óra volt, de már mindenki fent volt, egyedül Louis-t nem láttam sehol... Lementem reggelizni, majd utánam megérkezett Haz is. Szabina nagyon csöndes volt, nem értettem mi baja van, de majd otthon kérdezem meg, hátha nem publikus a fiúk előtt.

Egy óra múlva elindultunk haza. Hívtunk egy taxit, aki haza furikázott minket. Mikor a házunk elé értünk kifizettem az utat és felmentünk (ezúttal lifttel) a lakásunkba. Mindketten elvonultunk a szobánkba és átöltöztünk felvettem egyfekete, BROOKLYN feliratú melegítő gatyát, fehér szívecskés fölsővel és fehér benti-csizmával. Mikor sikeresen felöltöztem és felkötöttem a hajam kibattyogtam a nappaliba, ahol barátnőm már kint feszült az új leopárd mintás melegítőjében, fekete topjában, fekete PINK pulcsijába és benti-csizmájában. Lehuppantam mellé a kanapéra és néztem ahogy szó nélkül kapcsolgatja a tévét és üveges szemekkel néz ki fejéből.

- Na jó, mi bajod?-kérdeztem meg végre.

- Hülyeséget csináltam...-szólalt meg több perc hallgatás után.

* Balogh Szabina *

" Kinyitotta a szobaajtót, majd kis híján beestem rajta, de izmos kezei elkaptak és felállítottak. Tovább smároltunk és felkapott az ölébe majd nekinyomott a falnak. Aztán lelökött az ágyra, ahol kerültek le rólunk a ruhadarabok és egyre lejjebb kezdett el puszilgatni...

A végén ledőlt mellém és megszólalt;

- Barátság extrákkal.

- Pontosan.

És ennyit beszélgettünk majd elaludtunk."

- Lényegében ennyi... Reggel azt se tudtam hol vagyok csak annyit éreztem, hogy valaki a nyakamba liheg és szorosan ölel. Ja, meg hogy nincs rajtam ruha...

- Az igen...-préselte ki magából a szavakat, ugyanis köpni-nyelni nem tudott...

- Nem vagyok normális...-fogtma a fejem.

- 1 napja ismerjük őket.-jelentette ki-Tuti nem vagy normális!

- Mindegy, hagyjuk. Veled mizu?-tereltem el a témát.

- Fu...-kezdett bele.

Elmesélt mindent. Miután vége lett a mesedélutánnak kitaláltuk, hogy idehozzuk a notebook-jainkat és keresünk magunknak állást. Fél órát ha nézelődött barátosném, mikor hirtelen felkiáltott;

- Meg van!

- Na mit találtál?-mosolyogtam rá.

- Egy étterembe kellenek pincérek, 2. Szóval, ha az neked is jó...-kezdett bele.

- Kezdetnek megteszi.-mosolyogtam újra.

- Fel is hívom őket.-jelentette ki.

* Louis Tomlinson *

Reggel 7-kor csörgött a telefonom. Tegnap Elenor hívása után beállítottam az ébresztőt, ugyanis viszont akartam látni a cuccaimat...

Elmentem zuhanyozni, meg kerestem valami fejfájás csillapítót és elautókáztam Elenorhoz. Felcsengettem, mire egy kómás női hang szólt bele a kaputelefonba;

- Igen?

- Jöttem a cuccaimért.

- Gyere.

Beengedett és felcaplattam a 2. emeletre (reggeli torna: pipa). Bementem a lakásba, ahol már az előszobában sorakoztak a dobozaim. Nem szóltunk egymáshoz egy szót se. Kétszer kellett fordulnom és el is jöttem onnan. Visszamentem a One Direction rezidenciára, ami a közös lakásunk. 

Csináltam magamnak reggelit, majd tévét kezdtem nézni. Nagyon unatkoztam már 5 fele, ezért hirtelen ötlettől vezérelve felhívtam Szabinát;

- Hé szia!-köszöntöttem.

- Szia Lou!

- Milyen a másnap?-nevettem kissé kínosan.

- Gyógyszerrel elmegy, neked?-kérdezte aranyosan.

- Ugyan ez. Amúgy azt akartam kérdezni, hogy nem jöttök-e el a 1D-rezidenciára?

- Ma?

- Aha, 6-7 fele.

- Oké, csak add meg a címet.

Lediktáltam a címet és mondta, hogy majd hív, ha a ház elé érnek és le is raktuk. Kitaláltam, hogy nem várhatok kaja nélkül vendégeket, ezért elszaladtama  Nando"s-ba és hoztam egy rakat kaját. A srácokat is ide hívtam, de Harry-t kicsit előbbre, hogy tudjak vele beszélgetni.

Egy fél óra múlva csöngettek is, gondoltam Cupcake az...