Chapter twenty

Hello!

És kicsit megkésve, de megérkezett a mai utolsó rész is, ami a hét utolsó része is egyben... Kedden jelentkezem új résszel, addig meg tippelgessetek csak, hogy mi lesz a folytatás :D

xx Panna

Chapter twenty

* Annie Smile *

Egy hete megy már a turné. Minden este vagy koncert volt vagy interjú... Mindenki hulla fáradt már, de most 2 nap pihenőt kaptunk Miami-ban. Időközben megismertük Cassie-t. Az elején elég távolságtartó volt, de időközben megenyhült és rájöttünk, hogy ugyanolyan bolond, mint mi. A munkám egyszerűen csodálatos! Nem megterhelő, mint az ez előtti és egész végig a srácokkal vagyok.

Harry-vel nem nagyon beszélgettünk a repülő után, mert vagy ő vagy én nem értem rá és elkerültük egymást... Viszont Liam-mel egyre jobb a viszonyom. Olyan, mintha a bátyám lenne, mindent elmondok neki és segít.

Elhatároztuk, hogy ma elmegyünk bulizni, mer mér ne?! Még délután 1 óra van, ezért lementünk Cassie-vel és Szabinával partra. Nem telt bele 10 percbe és a srácok is megjelentek. Hála Isten egy elég kieső részre mentünk, ahol alig volt rajtunk kívül ember, így a fiúkat is csak pár rajongó találta meg, de őket is hamar letudták.

- Hé, Annie, nem jössz be velünk a vízbe?-kérdezte Cassie.

- Ö... Most nem, kicsit napozok.-mosolyogtam rájuk.

Mindenki a vízben volt, csak én ücsörögtem egyedül a napágyon, illetve azt hittem...

- Bekrémezzem a hátad?-emelgette szemöldökét.

- Nem, kell köszi. Már be van.-kacsintottam rá.

- De az enyém nincs, úgyhogy légyszíves.-vette elő legaranyosabb mosolyát.

- Igenis, Mr Styles!-nevettem.

- Köszönöm, Miss Brown!-ment bele a játékba.

- Nem megyünk el enni, rohadt éhes vagyok már...-nyöszörögtem krémezés közben.

- De, mehetünk. Csak szólj a többieknek én addig előkeresem a pénztárcám...-kezdett el keresgélni a cuccok között.

- HÉ, SRÁCOK! ELMEGYÜNK KAJÁLNI!-ordibáltam be a vízbe.

- ÉN IS...-kezdett visszakiabálni Niall, de Louis hasba vágta, így nem tudta befejezni.

- MENJETEK CSAK KETTEN!-válaszolt helyette Lou egy kaján vigyor kíséretében.

Csak megforgattam a szemeim és visszamentem a még mindig keresgélő Harry-hez. Egy darabig még néztem, ahogy szerencsétlenkedik, de már nem bírtam tovább...

- Ö... Harry... Ugye tudod, hogy a farzsebedben van a tárcád?-szólaltam meg végül.

- És ezt csak most mondod?!-akadt ki-Ezt még megbosszulom!-fenyegetőzött.

- Akkor most félnem kéne?-tettem félelmet.

- Igen!-amint kimondta már futott is felém.

Felkapott és bevitt a vízbe, ahol még nem dobott bele, csak felette tartott és jól szórakozott azon, hogy félek ...

- Harold Edward Styles, k*rva gyorsan rakjál le a szárazföldre!-ordítottam neki.

- Annabell Hanna Brown, nem!-röhögött rajtam.

- Ne hívj így!-dugtam ki a nyelvem.

- Vigyázz, még leharapom!-kacsintott.

- Na, tényleg rakjál le, mert éhen pusztulok és akkor mi lenne veled?!-kérdeztem halál komoly fejjel.

- Belehalnék...-válaszolt ugyanúgy.

Még farkas szemeztünk egy kicsit, aztán mindkettőnkből kitört a nevetés. Végül lerakott, mert röhögés közben már nem bírt tartani, és hogy nehogy megint elkapjon elkezdtem sprintelni, de nem mentem sokáig, ugyanis a vihogástól elkezdett szúrni az oldalam és megmozdulni se tudtam, na meg persze éhes voltam...

- Azt hittem, hogy akik futni szoktak jól bírják...-elmélkedett Hazz.

- Igen, jól bírják csak nem röhögőgörcs közben.-vetettem oda neki.

- Tudod, hogy csak húzlak!-lökött meg játékosan.

- Ne löködj!-erősödtem fel és visszalöktem, de egy ölelés jött ki belőle.

- Na, menjünk!-mondta majd elindult és szorosan magához ölelt.

10 perc séta után találtunk egy csendes pizzériát, ahol nem kellett ruha (mert fürdőruhában vágtam neki az útnak). Lecsüccsentünk egy asztalhoz és rendeltünk. Én természetesen vegát kértem, Hazza pedig hawaii-t. Amíg nem hozták az ételt beszélgetni kezdtünk;

- Mesélj valamit Magyarországról, tök kíváncsi vagyok rá!-mondta izgatottan.

- Mit? A lényeget tudod, az emberek sokat isznak.-nevettem el magam.

- Ja, pont ez a lényege...-forgattam meg szemeit.

- Jó, jó... Kicsi, de szép, a fővárosa Budapest, én Pécsett laktam. Az volt valamelyik évben Európa kulturális fővárosa. Melegebb, mint London és az eső is kevesebbet esik. Ennyi, még mit akarsz tudni?-mosolyogtam rá.

- Taníts valamit magyarul!-mondta, mint amikor a mesékben felkapcsolódik a villanykörte, mikor valakinek valami ötlete van.

- Szeretlek.-mondtam magyarul.

- Az mi?-nézett furcsán.

- I love you.

- Hogy kell? Szekerek?-kérdezte, mire elnevettem magam.

- Nem, az mást jelent... Sze-ret-lek!-szótagoltam neki.

- Sze-ret-lek.-ismételte-És az én is?-kérdezte (angolul).

- Én-is.-mondtam ismét magyarul.

- Én-is!-csillant fel szemében a dicsőség-Nyelvész leszek!-mondta határozottan.

- Maradj inkább az éneklésnél, Styles!-paskoltam meg vállát.

- Köszi, a biztatást...-mondta szarkazmussal hangjába.

- Nincs mit!-kacsintottam rá.

Meg is hozták az ételt, amit jóízűen el is fogyasztottunk, majd mint két jóllakott óvodás vigyorogtunk egymásra. 

- Mit nézel?-kérdeztem meg végül.

- Egy gyönyörű szép lányt.-mosolygott.

- Jajj, ne már... Szar szöveg.-forgattam meg szemeim.

- Csak az igazság!-kacsintott.

Flegmán ránéztem, de már nem figyelt, mert hozták az időközben kikért számlát és kifizette, majd eldöntöttük, hogy nem megyünk vissza a partra, inkább haza sétálunk.

Mit ne mondjak, nem volt a legjobb ötlet 500.000°-ba haza gyalogolni, de kilehet bírni, ha valaki folyamatosan nevettet.

- Neee!-sikítottam-Nem hiszem el, hogy ilyeneket csináltál!-visítottam, amikor beértünk a lakosztályba.

- Pedig de... Igazi rossz kisfiú voltam!-terült el fején egy kaján vigyor, mire csak égnek emeltem szemem.

- Elmegyek zuhanyozni, oké?-kérdeztem már a szobámból.

- Oki, de siess, mert én is akarok már menni.

- Jó.

Bevonultam a fürdőbe, ahol lezuhanyoztam és hajat mostam és felvettem egy kényelmes cuccot, mert nem akartam még a bulis szerkómat felvenni, de fürdőruciba se akartam maradni. Aztán megszárítottam a hajam és kiugrándoztam a szobámba.

- Ez neked sietés volt?-dőlt a szobaajtómnak Hazz.

- Jól van, na... Nem kell egyből megkövezni.-mentegetőztem.

- Dehogyis nem, na de elmegyek én is zuhizni.-jelentette be, majd bevonult ő is.

Kicsit összepakoltam a cuccaim, de a testápolóm sehol se találtam, pedig szükségem lett volna rá, mert fürdés után mindig kiszárad a bőröm... Rájöttem, hogy valószínűleg bent hagytam a fürdőbe, ezért bekopogtam;

- Fel vagy öltözve?-kiabáltam be.

- Attól függ, miért?-éreztem hangján, hogy mennyire kanos...

- Mert be akarok menni a testápolómért.-válaszoltam-De elég, ha kiadod.-ajánlottam fel.

- Gyere be!

Benyitottam arra számítva, hogy Harry már csak a tükör előtt nézegeti magát, ehelyett még bent ült a kádba... Kicsit elpirultam mikor megláttam, de teste 90%-át hab takarta, úgyhogy nem rontott meg...

- Azt mondtad fölöltöztél.-néztem rá számon kérőn.

- Azt mondtad sietsz.-kacsintott-Amúgy nem hiszem el, hogy zavar a látvány.-mosolygott huncutul.

- Egoista vagy!-nevettem el magam, majd kisétáltam.

***

1 óra múlva kezdődik a buli, én pedig egy szál bugyiba meg melltartóba állok a szoba közepén... Tipikus női probléma a "nem tudom mit vegyek fel-szindróma"... Fél óra válogatás és a szobám tele dobálása göncökkel meghozta az eredményt és végül kiválasztottam magamnak egy elfogadható összeállítást. Hajamat kontyba fogtam, a sminkemet pedig egy cicás tusvonal és vörös rúzs jelentette.

Cassie hozta a formáját és ma is csodálatosan nézett ki... Egy kék ruhát választott, fehér blézerrel és kiegészítőkkel, haja laza hullámokba omlott vállára, sminkje pedig fehéres volt. Visszafogott, de nagyon szép, mint mindig.

Szabina viszont egyáltalán nem "buliba megyek" cuccba volt, sokkal inkább "itthon fogok punnyadni és csokit fogok enni" ruhába volt...

- Ez meg mi?-mutattam végig rajta.

- Én?!-kérdeztem értetlenül.

- Miért nem öltöztél még fel? El fogunk késni!-mutogattam órámra.

- Ja, én nem megyek.-rántotta meg vállát.

- Hogy-hogy nem jössz?-döbbentem le.

- Lou-val itthon maradunk.-mosolygott.

- Na jó, ki vagy te és hova tüntetted a barátnőm?

- Majd ha összejöttök Harry-vel rájössz, hogy sokkal jobb itthon punnyadni a pasiddal, mint a bulik.-mosolygott rám.

- 1 miért olyan biztos, hogy összejövünk Harry-vel? 2 lehet, hogy jobb, de nehogy elhanyagolj ám!-fenyegetőztem ujjammal.

- 1 láttalak titeket ma, 2 dehogyis, holnap nem megyünk el shoppingolni?-kérdezte.

- Akkor valamit rosszul láttál!-kacsintottam rá-Amúgy, oké. Majd kelts fel!-nevettem.

- Oké!-mosolygott gonoszul.

Miután Szabinával megbeszéltük az élet nagy dolgait, ő elvonult Lou szobájába én meg kimentem a nappaliba, ahol a fiúk már rám és Cassie-re vártak. Mindenki tátott szájjal nézte végig, ahogy bemegyek a helyiségbe, míg végül meg nem szólaltam;

- Ennyire rosszul nézek ki?-ijedtem meg.

- Nem, dehogyis! Gyönyörű vagy!-eszmélt fel először Liam.

- Köszi.-mosolyodtam el.

Megérkezett Cassie is, mivel a fiúknak megint leesett az álla és mert Zayn nagyon bambán kezdett el mosolyogni... Szerintem bejön neki a csaj, hiszen amióta itt vagyunk úgy bámulja, mint borjú az új kaput.

Miután a srácok kicsodálkozták magukat elmondták milyen jól nézünk ki, aztán elkezdtünk alapozni. Rám hárult az a feladat, hogy kimenjek a konyhába és behozzam a piát...

Már nagyba rakosgattam az alkoholokat a tálcára, mikor hirtelen valaki meg nem fogta a derekam és el nem kezdte puszilgatni a nyakam...